Gabonakutató Nonprofit Kft.
6726 Szeged
Alsó kikötő sor 9.
Tel.: 62/435-235
Fax: 62/434-163
Kollégánktól búcsúzunk
Díjaink
Kukoricabemutató Szegeden
2009-10-20 10:57:30
Kivonat a MezőHír Mezőgazdasági Szaklap 2009. októberi számának az Ott voltunk a szeptemberi kukoricabemutatókon... című cikkéből)
Évek óta hagyomány, hogy szeptember első napjaiban több helyen is tartanak kukoricatermesztési bemutatót az országban, ahol a nemesítők legújabb fajtáit és az agrotechnikai kutatás-fejlesztés legfrissebb eredményeit mutatják be az érdeklődőknek. …
A fennállásának 85. évfordulóját ünneplő szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. eddigi működése során számos fontos szántóföldi kultúra kiváló fajtáival gyarapította a magyar mezőgazdaságot, szolgálta a ter- mesztőket. Az idei bemutatón a kukoricatermesztéssel és -kutatással kapcsolatos aktualitásokról Virágné Pintér Gabriella osztályvezető tájékoztatta a nagy számban megjelent érdeklődőket. Mint mondta, a szellemi és anyagi befektetéseik ellenére a kukoricatermesztés eredményessége nagyon változó, sok helyen veszteséges. Ennek okai összetettek az aszályos időjárás, az input anyagok árának folyamatos növekedése, a kukorica alacsony felvásárlási ára es a bioetanol - gyártás kudarca egyaránt közrejátszik benne. A kukoricatermesztésről nem kívánunk lemondani, de annak során növelnünk kell a termésbiztonságot. Egy-egy jó évjárat eredményei azt mutatják, hogy nem kell elégedetlennek lennünk a termés mennyiségével. A termésbiztonság kulcsát az előadó az agrotechnikai műveletek és a fajtatulajdonságok harmonizálásában látja, amelyre általánosan érvényes recept nem adható, hiszen körzetenként más-más megoldás lehet sikeres.
Az elmúlt két év tapasztalatai, a téli es tavaszi csapadékhiány, a gyors felmelegedés a korábbi vetésre ösztönzi a termelőket. Az áprilisi szeszélyes időjárás miatt azonban a korábbi vetéseknek előnyei es hátrányai is lehetnek. Előnyként könyvelhető el a talajnedvesség jobb kihasználása az egyenletes kelés érdekében, az ebből eredő korábbi virágzás és érés, majd az alacsonyabb szemnedvesség, a korábbi betakarítás lehetősége. A korai vetés feltételei között említette a kiváló minőségű vetőmagot, a hűvös időben is jó kezdeti növényfejlődést és magát a talajt, illetve annak tulajdonságait (pl. fe1melegedését, hőmérséklet-pufferoló képességét). Emlékeztetett azonban a korai vetés kockázataira is. Vagy pl. arra, hogy egy 2-3 hetes lehűlés "leöregítheti" a kukoricát, esetlegesen tényleges fagyveszély is előállhat, továbbá, hogy az elfekvő, illetve vontatottan csírázó magvakat, növényeket a talajlakó kártevők sokkal súlyosabban károsíthatják, ezért a megelőző rovarölőszeres vedelemről korai vetés esetén semmiképpen nem mondhatunk le. A korai vetéshez az intézet hibridkínálatából a Saroltát (FAO 200), a Csanádot, a Szegedi 349-et és a Szegedi 386-ot (mindhárom FAO 300), valamint a Kenézt (FAO 400) ajánlják.
A biztonságos termést adó hibridek kiválasztása az újabb és újabb fajtákkal telített vetőmagpiacon nem könnyű feladat. Ezért az intézet az elengedhetetlen nemesítői és termesztési kísérletek mellett a Kárpát-medencét behálózó kukorica üzemi kipróbálásokban is tájékozódik fajtái teljesítményeiről, viselkedeséről. Magyarországon 2009-ben 104 helyen tesztelik hibridjeiket, Szlovákiában, Romániában és a FÁK országokban pedig további 30 helyen folynak kísérletek. Ezt követően az előadó bemutatta a szegedi intézet teljes kukorica-fajtakínálatát, amelyből, mint legújabban elismertet, a Szegedi 386-ot (FAO 390); az idei tavasz sikerhibridjeként tekintett GK Boglárt (FAO 370) es az elmúlt évek legsikeresebbjét, a Kenézt (FAO 410) emelte ki.
Dr. Széll Endre tudományos osztályvezető az intézetben folyó agrotechnikai kísérletek es fejlesztések széles palettájáról ez alkalommal az 1979-ben indított kukorica műtrágyázási tartamkísérletekből leszűrhető fontosabb tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. Elöljáróban némi keserűséggel emlékeztetett arra, hogy az országban néhány kutatóhelyen folyó több évtizedes tartamkísérletek fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet az intézmények egyre nehezebben tudjak előteremteni, noha ezek pótolhatatlan szakmai értéket hordoznak magukban; Győrffy Béla akadémikust idézve kijelentette, hogy az agrártudomány szempontjaból "ezek a nemzeti vagyon részeinek tekintendők". Ezekből a több évtizedes "szántóföldi laboratóriumi" tapasztala- tokból származó eredmények teremtik meg az a1apjat az ésszerű, harmonikus tápanyagellátásnak, a "mikor, mennyi műtrágyát adjak?" jellegű kérdések megválaszolásának. A helyesen megállapított műtrágyaadagok pedig - a növény tápanyagigényének optimális kielégítésén túl - mind a gazda pénztárcája, mind a környezet kímélését is szolgálják. Sajnos, napjainkban is érvényes a megállapítás, hogy a termesztés a szaktudás és a pénzügyi helyzet kompromisszuma.
A 0-70-140-210-280 kg-os nitrogénlépcsőkkel (és a hozzájuk tartozó foszfor- és káliumadagokkal) beállított tartamkísérlet tanulságai szerint nyilvánvaló, hogy a műtrágyázatlan és az un. luxus adagú variáns alkalmazása tilos. A kísérletekben a kukoricatermés biológiai optimuma a 210 kg-os nitrogénadagnál jelentkezett, de a gazdasági optimumhoz viszonyítva ez mégsem adott akkora terméstöbbletet, amennyi a műtrágya árát fedezné. Így ma általánosságban ennél kevesebb N-adag kijuttatása célszerű, de a műtrágyaszükséglet megállapításánál a termőhely alapos ismerete elengedhetetlen. Ahogy az előadó foga1mazott: minden termesztőnek a saját termőhelye sajátosságait annak doktoraként kell ismernie ahhoz, hogy a kutatási eredményeket a termőhelyére tudja adaptálni. A műtrágyázás hatására a kukorica beltartalmi értéke is változik: pl. a nitrogénadagok növelése a szemek keményítőtartalmát bizonyos mértékben csökkenti. Ennek ismerete a termesztési cél szempontjából fontos, mert más nitrogéndózis szükséges a takarmánykukorica és más, a bioetanol előállításra termesztett kukorica esetén.
A tanácskozáson dr. Reisinger Péter egyetemi tanár tolmácsolásában színvonalas és részletes előadás hangzott el a precíziós növénytermesztés újabb eredmenyeiről, amelynek ismertetése meghaladja e beszámoló kereteit. A Somogy megyei Zimányban, a Farkas Kft-nél üzemi méretekben alkalmazott technológia 2009-ben a búza és kukorica vegyszeres gyomirtásában hozott sikereket es a továbblépést szolgáló fejlesztési, módszertani tapasztalatokat. Az előadásban látottak- hallottak bizonyára többeket is gondolkodásra késztettek a jövőbeni lehetséges technológiai megoldásokról.
A szabadföldi bemutatón a nemesítők tájékoztatásából nemcsak a GK Kft. kukoricahibridjeit, hanem takarmánycirok- és szójafajtáit is megismerhették a jelenlévők. … . Princzinger Gábor
A fennállásának 85. évfordulóját ünneplő szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. eddigi működése során számos fontos szántóföldi kultúra kiváló fajtáival gyarapította a magyar mezőgazdaságot, szolgálta a ter- mesztőket. Az idei bemutatón a kukoricatermesztéssel és -kutatással kapcsolatos aktualitásokról Virágné Pintér Gabriella osztályvezető tájékoztatta a nagy számban megjelent érdeklődőket. Mint mondta, a szellemi és anyagi befektetéseik ellenére a kukoricatermesztés eredményessége nagyon változó, sok helyen veszteséges. Ennek okai összetettek az aszályos időjárás, az input anyagok árának folyamatos növekedése, a kukorica alacsony felvásárlási ára es a bioetanol - gyártás kudarca egyaránt közrejátszik benne. A kukoricatermesztésről nem kívánunk lemondani, de annak során növelnünk kell a termésbiztonságot. Egy-egy jó évjárat eredményei azt mutatják, hogy nem kell elégedetlennek lennünk a termés mennyiségével. A termésbiztonság kulcsát az előadó az agrotechnikai műveletek és a fajtatulajdonságok harmonizálásában látja, amelyre általánosan érvényes recept nem adható, hiszen körzetenként más-más megoldás lehet sikeres.
Az elmúlt két év tapasztalatai, a téli es tavaszi csapadékhiány, a gyors felmelegedés a korábbi vetésre ösztönzi a termelőket. Az áprilisi szeszélyes időjárás miatt azonban a korábbi vetéseknek előnyei es hátrányai is lehetnek. Előnyként könyvelhető el a talajnedvesség jobb kihasználása az egyenletes kelés érdekében, az ebből eredő korábbi virágzás és érés, majd az alacsonyabb szemnedvesség, a korábbi betakarítás lehetősége. A korai vetés feltételei között említette a kiváló minőségű vetőmagot, a hűvös időben is jó kezdeti növényfejlődést és magát a talajt, illetve annak tulajdonságait (pl. fe1melegedését, hőmérséklet-pufferoló képességét). Emlékeztetett azonban a korai vetés kockázataira is. Vagy pl. arra, hogy egy 2-3 hetes lehűlés "leöregítheti" a kukoricát, esetlegesen tényleges fagyveszély is előállhat, továbbá, hogy az elfekvő, illetve vontatottan csírázó magvakat, növényeket a talajlakó kártevők sokkal súlyosabban károsíthatják, ezért a megelőző rovarölőszeres vedelemről korai vetés esetén semmiképpen nem mondhatunk le. A korai vetéshez az intézet hibridkínálatából a Saroltát (FAO 200), a Csanádot, a Szegedi 349-et és a Szegedi 386-ot (mindhárom FAO 300), valamint a Kenézt (FAO 400) ajánlják.
A biztonságos termést adó hibridek kiválasztása az újabb és újabb fajtákkal telített vetőmagpiacon nem könnyű feladat. Ezért az intézet az elengedhetetlen nemesítői és termesztési kísérletek mellett a Kárpát-medencét behálózó kukorica üzemi kipróbálásokban is tájékozódik fajtái teljesítményeiről, viselkedeséről. Magyarországon 2009-ben 104 helyen tesztelik hibridjeiket, Szlovákiában, Romániában és a FÁK országokban pedig további 30 helyen folynak kísérletek. Ezt követően az előadó bemutatta a szegedi intézet teljes kukorica-fajtakínálatát, amelyből, mint legújabban elismertet, a Szegedi 386-ot (FAO 390); az idei tavasz sikerhibridjeként tekintett GK Boglárt (FAO 370) es az elmúlt évek legsikeresebbjét, a Kenézt (FAO 410) emelte ki.
Dr. Széll Endre tudományos osztályvezető az intézetben folyó agrotechnikai kísérletek es fejlesztések széles palettájáról ez alkalommal az 1979-ben indított kukorica műtrágyázási tartamkísérletekből leszűrhető fontosabb tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. Elöljáróban némi keserűséggel emlékeztetett arra, hogy az országban néhány kutatóhelyen folyó több évtizedes tartamkísérletek fenntartásához szükséges pénzügyi fedezetet az intézmények egyre nehezebben tudjak előteremteni, noha ezek pótolhatatlan szakmai értéket hordoznak magukban; Győrffy Béla akadémikust idézve kijelentette, hogy az agrártudomány szempontjaból "ezek a nemzeti vagyon részeinek tekintendők". Ezekből a több évtizedes "szántóföldi laboratóriumi" tapasztala- tokból származó eredmények teremtik meg az a1apjat az ésszerű, harmonikus tápanyagellátásnak, a "mikor, mennyi műtrágyát adjak?" jellegű kérdések megválaszolásának. A helyesen megállapított műtrágyaadagok pedig - a növény tápanyagigényének optimális kielégítésén túl - mind a gazda pénztárcája, mind a környezet kímélését is szolgálják. Sajnos, napjainkban is érvényes a megállapítás, hogy a termesztés a szaktudás és a pénzügyi helyzet kompromisszuma.
A 0-70-140-210-280 kg-os nitrogénlépcsőkkel (és a hozzájuk tartozó foszfor- és káliumadagokkal) beállított tartamkísérlet tanulságai szerint nyilvánvaló, hogy a műtrágyázatlan és az un. luxus adagú variáns alkalmazása tilos. A kísérletekben a kukoricatermés biológiai optimuma a 210 kg-os nitrogénadagnál jelentkezett, de a gazdasági optimumhoz viszonyítva ez mégsem adott akkora terméstöbbletet, amennyi a műtrágya árát fedezné. Így ma általánosságban ennél kevesebb N-adag kijuttatása célszerű, de a műtrágyaszükséglet megállapításánál a termőhely alapos ismerete elengedhetetlen. Ahogy az előadó foga1mazott: minden termesztőnek a saját termőhelye sajátosságait annak doktoraként kell ismernie ahhoz, hogy a kutatási eredményeket a termőhelyére tudja adaptálni. A műtrágyázás hatására a kukorica beltartalmi értéke is változik: pl. a nitrogénadagok növelése a szemek keményítőtartalmát bizonyos mértékben csökkenti. Ennek ismerete a termesztési cél szempontjából fontos, mert más nitrogéndózis szükséges a takarmánykukorica és más, a bioetanol előállításra termesztett kukorica esetén.
A tanácskozáson dr. Reisinger Péter egyetemi tanár tolmácsolásában színvonalas és részletes előadás hangzott el a precíziós növénytermesztés újabb eredmenyeiről, amelynek ismertetése meghaladja e beszámoló kereteit. A Somogy megyei Zimányban, a Farkas Kft-nél üzemi méretekben alkalmazott technológia 2009-ben a búza és kukorica vegyszeres gyomirtásában hozott sikereket es a továbblépést szolgáló fejlesztési, módszertani tapasztalatokat. Az előadásban látottak- hallottak bizonyára többeket is gondolkodásra késztettek a jövőbeni lehetséges technológiai megoldásokról.
A szabadföldi bemutatón a nemesítők tájékoztatásából nemcsak a GK Kft. kukoricahibridjeit, hanem takarmánycirok- és szójafajtáit is megismerhették a jelenlévők. … . Princzinger Gábor
