Repcetermesztés

Növekvő területen – sokféle vetőmagból

Az őszi káposztarepce napjaink egyik legjelentősebb növénye. Az Európai Unióban és hazánkban dinamikusan fejlődik termesztése. A megtermelt repcemagot teljes egészében felhasználják az EU tagállamai, így a piaci lehetőségek továbbra is stabilak maradhatnak.
   Jelenleg Magyarországon a repce vetésterülete meghaladja a 290 000 hektárt. Ez egy olyan jelentős terület növekedés, amely mindenképpen megkívánja a termesztés technológia fejlesztését és szigorú betartását. Gazdaságosan ezt a növényt termeszteni, csak nagy odafigyeléssel lehet, hiszen a vetéstől a tavaszi virágzásig a gazdák már jelentős összegeket költenek a repcére.

 

Kalászosok bemutatója Szegeden

Megjelent a Gazda-Társ Hírlevél (A Dél-Alföldi Régiió Agrárkamaráinak kiadványa) 2010. júniusi számában és a Mezőhír mezőgazdasági szakfolyóirat 2010. júliusi számában
    Hazánk változó klimatikus és gazdasági környezetében a XXI. század növénytermesztésének legnagyobb kihívása a hozamok es a beltartalmi minőség stabilizálása. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország legfontosabb szántóföldi területein ugyanúgy kell számolnunk a hosszabb-rövidebb ideig tartó, esetenként súlyos vízhiány stresszhatásaival, mint a tél végi időszakok belvizeivel, vagy az aratást közvetlenül megelőző időszak bőséges csapadékával. Ahogy az időjárási anomáliák gyakorisága nő, úgy fokozódik az igény a szélsőséges környezeti stresszhatásokkal (hő, szárazság, fagy, ásványi, stb.) szemben ellenálló, kiváló termés- és minőségstabilitású fajták iránt. A második évezred korszerű fajtáinak legfontosabb tulajdonságai ezért a termés minősége, a gazdaságos termeszthetőség és a termésbiztonság. Az 1924-ben alapított szegedi Gabonakutató fajtái mindig eleget tudtak tenni a kor követelményeinek, és ez ma sincs másként.

Tavaszi árpa országos fajtakísérleti eredmények - 2009

Megjelent az Agrofórum 2010. februári számában.

    Az elmúlt évekhez hasonlóan, 2009-ben is a Gabonakutató Kft szervezte meg az országos tavaszi árpa fajtakísérleteket. A közreműködő partnerek a következő kutatóhelyek voltak: a Nyugat-magyarországi valamint a Pannon Egyetem Mosonmagyaróvári és Keszthelyi Mezőgazdasági Karai, az MGSZH Eszterágpusztai Fajtakísérleti Állomása, a Szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola, az AMTC Karcagi Kutató Intézete, a Putnoki Serényi Béla Gimnázium és Szakközépiskola Kutató Telepe valamint a Károly Róbert Főiskola Kompolti Fleischmann Rudolf Kutató Intézete, és természetesen a Gabonakutató Kft Táplánszentkereszti és Szegedi kísérleti bázisai.
(A kísérleteket a Jedlik Ányos Pályázat DTR 2007. azonosítójú projektje támogatta.)

    A kísérletekben 20 kurrens fajtát vizsgáltunk, 4 ismétléses kisparcellás kísérletekben, 6-12 m2-es parcellákon.

Cukorcirok, a jövő energianövénye

Kukoricától a zabig - Gazdag vetőmag kínálat a Gabonakutatótól

Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

• Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet (1924-1949)
• Szegedi, majd Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet (1950-1969)
• Gabonatermesztési Kutatóintézet (1970-1997)
• Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság (1997-2008).

Néhány gondolat a szegedi kukorica gyomirtási kísérletek 2007-2009. évi eredményeiről

 Megjelent az Agrofórum 2009. decemberi, Extra-32. különszámában.

Kísérleti munkánk és annak körülményei

Beszámolónkat alapvetően azon kisparcellás kísérleteink gyomborítottsági és termésadataira alapozzuk, amelyeket az ALAP – 100138/2004 jelű pályázati támogatással végeztük.
 

Jelen dolgozatunkat az Agrofórum „Extra 27” (kukoricatermesztőknek) címlappal 2009. januári számában megjelentetett cikkünk folytatásaként szándékozunk megírni.
 

Három éven (2007-09) keresztül az újszegedi Tisza menti öntéstalajon azonos módszerrel végzett munkánk eredményei az évhatás értékeléséhez szolgáltatnak megbízható támpontokat.