Kalászos Gabona Főosztály

vezető: Dr. Cseuz László

A szegedi kalászos nemesítők fő szakmai célja a piac minden igényét kielégítő (bőtermő, jó beltartalmi minőséggel rendelkező, jó termésbiztonságú), korszerű kalászosok, elsősorban kenyér- és durumbúza, triticale, árpa és zab fajták nemesítése, termesztéstechnológiájuk kialakítása. Fajtáinkat, kutatási eredményeinket egy hektikus és válságokkal küszködő piacon kell értékesítenünk: a fajtákat a vetőmag piacon, kutatási eredményeinket, kutatási kapacitásunkat pedig tudományos pályázatokon és állami feladatokon keresztül hasznosítjuk.
A megfelelő mennyiségű és jó minőségű vetőmag előállítása és forgalmazása érdekében intézetünk országszerte több mint 100 szaporító gazdasággal kötött vetőmag-termesztési szerződést. Ennek köszönhetően ma nincs olyan pontja Magyarországnak, ahonnan 50 kilométernél nagyobb távolságot kellene megtenni, a szegedi búzafajták vetőmagjáért. A kölcsönös előnyökön alapuló üzleti kapcsolatok fejlesztéséhez mindig jobb és jobb fajták szükségesek, ezért a fajta-előállító nemesítést megalapozó kutatások fejlesztését nem lehet még rövid időre sem szüneteltetni, ezért a hagyományos módszerek mellett állandóan törekedünk az új eljárások, technikák honosítására és kidolgozására.

Jelenleg a kalászos termelés világszerte legfontosabb problémái a termésstabilitás-termésbiztonság, a minőség stabilitása, valamint az élelmiszerbiztonsági kérdések. Ezek közül a nemesítéssel elsősorban a termésstabilitást és a minőségstabilitást javíthatjuk.

A termésstabilitás egy rendkívül sok komponensből álló, komplex tulajdonság. Magába foglalja a biotikus és abiotikus stresszekkel szembeni rezisztenciát, és az általános alkalmazkodó képességet minden környezeti és agronómiai tényezővel szemben. A korszerű kalászos ideotípusa tehát egy télálló, szárazságtűrő, kórokozókkal szemben ellenálló, az évjárati- és talajviszonyokkal, továbbá eltérő agronómiai feltételekkel szemben toleráns fajta. Azaz olyan genotípus, amely kiváló alkalmazkodó képességgel rendelkezik.

A piac azonban a megtermelt gabonával szemben szigorú minőségi követelményeket is támaszt, így a megtermelt árualap mennyiségén kívül a nemesítőnek a beltartalmi értékekre is nemesítenie kell. A gabonapiac hektikus változásai megtanították a termelőket arra, hogy a nagy termőképesség és termésstabilitás mellett azokat a fajtákat keressék és termesszék, amelyeknek a minőségi mutatói minden körülmények között megfelelnek a malomipari, illetve a takarmánynövényekkel szemben támasztott követelményeknek. A nemesítőnek ezért új, kiváló beltartalmi malom- és kenyérsütési minőséget hordozó génforrásokat kell bevonnia a nemesítésbe és olyan tesztelési eljárásokat kell alkalmaznia, amellyel a nemesítési anyagából ki tudja válogatni a kiváló minőségű genotípusokat.