Mozgalmas hetek a Gabonakutatóban

Megjelent a Gazda_Társ Hírlevél 2011. októberi számában

A szegedi Gabonakutatóban szeptember elején megtartott országos kukorica, takarmánycirok és szója bemutató az előző évek hagyományait folytatta. Nem volt hiány a szakmai és piaci ismereteket gyarapító, újdonságokat felsorakoztató előadásokból, a tenyészkerti séta pedig a „szemmel látható” eredményekkel adta a gyakorlati kiegészítést. Még ugyanebben a hónapban a cirok gyomirtásának rejtelmeibe is bepillanthattak az érdeklődők a szeged-kiskundorozsmai speciális bemutatón. A hónap végén pedig Kiszomboron a Kukoricanemesítési Főosztály vehette birtokba új üzemcsarnokát. A mozgalmas szeptembere azonban koronát a 75-ik OMÉK tette fel, épp a bemutatón is látott Pannónia kincse szójafajta sikerével.

A szeptember 28. és október 2-a között megtartott 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás ünnepélyes megnyitóján az agrárágazat szereplőit 12 kategóriában díjazták, kiemelkedő teljesítményük elismeréseként. Ezek olyan kulcsfontosságú területeket érintettek, mint az agrár innováció, a biogazdálkodás vagy a vidékfejlesztés. Cégünk a Pannónia kincse szójafajtával az OMÉK Agrárfejlesztési Díját érdemelte ki. A Díjat Orbán Viktor miniszterelnök és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter adta át Szilágyi Lászlónak, a szegedi Gabonakutató ügyvezető igazgatójának

   
Néhány részlet a hazai szójatermesztés fejlesztés lehetőségeit taglaló pályázatból: „A szója fontos termény a takarmányozásban és az élelmezésben egyaránt. Nélküle a korszerű, intenzív állattartás elképzelhetetlen. Aminosav összetételének köszönhetően kimagasló tápértékű takarmánykeverékek előállítását teszi lehetővé. Az emberi táplálkozásban szintén nagy a szerepe. Az egészség megőrzéséhez nagyon gyakran ajánlják a szóját és a szójatermékek fogyasztását. … Évente mintegy 400-800 ezer tonna szójadarát importálunk 200-400 millió dollár értékben, miközben hazai szántóterületekből legalább 600 ezer hektár alkalmas lenne szója termesztésre. Az ökológiai adottságaink nem korlátozzák a szójatermelés jelentős növelését és az értékesítés korlátozások nélkül megvalósítható. Négyéves vetésváltást feltételezve évente 150 ezer ha-t vethetnénk be szójával. Ekkora területen 225-360 ezer t szójabab termelhető a jelenlegi termelési színvonalon. Ehelyett csupán 30-36 ezer ha-on 30-80 ezer t szójababot termelünk meg. Teljesen ésszerűtlennek látszik az itthon is megtermelhető szóját tízezer kilométerekről ideszállítani, miközben a gabonáink exportját gyakran a nagy szállítási költségek hátráltatják. Az EU jelentős szója importőr, importja a világ termelésének 10 %-a. Látható, hogy a szója külpiaci pozíciója is kiváló, azaz korlátlanul értékesíthető.
A hazai szójatermelés fontosságának ma különös hangsúlyt ad a forint gyengélkedése és az import drágulása. A GMO mentesség biztosítására új Alkotmányunk is kötelez, amely tiltja ezen fajták használatát, termelését Magyarországon. A hazai nemesítésű és előállítású szója és a belőle előállított termékek nyomon-követhetősége és GMO mentessége garantálható
A munkánk komoly támasza lesz a Nemzeti Vidékstratégia, amely többek között a hazai növényi fehérjeprogram újraindítását és a fehérjenövény termesztés fellendítését célozza.
2001-től a Gabonakutató Kft. megújult szójanemesítési és kutatási programja a biológiai alapok és az agrotechnika fejlesztését, valamint a termelés népszerűsítését tűzte ki célul.  A szójatermesztés fejlesztésére tett kutatási és fejlesztési munkánk kimagasló eredménye a Pannónia kincse szójafajta, mely 2008-ban kapott állami elismerést. Kiválóan szerepelt az állami fajtakísérletekben, ezt a kimagasló teljesítményt az üzemi eredmények is megerősítik. A Pannónia kincse bevezetése a köztermesztésbe az elmúlt három évben töretlenül haladt. A Gabonakutató Kft szójanemesítési programja a hazai GMO-mentes szójatermesztés kiterjesztését megalapozó nemesítési és genetikai kutatás és termesztés technológiai fejlesztő munka meghatározó bázisává vált. Munkánk kiterjed a fajtaválasztás, a magkezelés, a vetés, a vegyszeres gyomirtás, a tápanyag utánpótlás a kórokozók és kártevők elleni védekezési technológia fejlesztésére. A fejlesztésünk eredményeit a hazai körülményekhez alkalmazkodó, a fenntarthatóság szempontjait is érvényesítő termesztés technológiai ajánlás kidolgozásához használjuk fel.
Tapasztalatunk szerint szója minden olyan hazai szántóföldön sikerrel termeszthető ahol 8 t/ha kukorica termeléséhez elegendőek a természeti és agrotechnikai erőforrások. A szójatermesztés 3 t/ha-os termésszinten mindenképpen jövedelmező, függetlenül a világpiaci ártól. A szójafajtáink potenciális termőképessége a fajtakísérletek tapasztalatai alapján meghaladja a 4 tonnát, de üzemi próbákban mértek 4,5-et meghaladó terméseket is.”

Kiszombori üzemavató
   A Gabonakutató Nonprofit Kft. kiszombori vetőmagüzemének területén elkészült a Kukorica Főosztály új üzemépülete.  Az új létesítményt  2011. szeptember 30-án B. Nagy László, Csongrád megye kormánymegbízottja ünnepélyes keretek között avatta fel.
   A 450 négyzetméteres , könnyűszerkezetes üzemépülete kevesebb, mint 2 hónap alatt készült el a szegedi Berill Invest Kft. fővállalkozásában. A 44 millió forintos beruházás a Gabonakutató Kft. Kukorica Főosztályának munkájában hoz jelentős változást. A kukoricahibrid előállításhoz szükséges vonalak termésének feldolgozása azért igényelt fejlesztést, mert a jobb körülmények között nagyobb mennyiségű és jobb minőségű alapanyag előállításra és tárolásra nyílik lehetőség. Ugyanis az utóbbi évek nemesítési eredményeinek köszönhetően megnőtt a kereslet a szegedi kukorica hibridek iránt. Az új, korai és szuperkorai fajtajelöltek biztató eredményei előrevetítik, hogy elsősorban a környező országokba, s azon belül is a FÁK országokba irányuló export további növekedésével számolhatunk. Ennek az igénynek a minél teljesebb körű kiszolgálását alapozza meg a most felépült üzem- és raktárépület.

Szemmel láthatóan
   A fajtabemutató és szakmai napon Szilágyi László ügyvezető igazgató megnyitójában kiemelte: a Gabonakutató kukoricái átlagos és jó évjáratokban is megállják helyüket, de ezeknek a hibrideknek a legnagyobb erényük az alkalmazkodóképességben, a hő- és aszálytűrésben rejlik.
   Dr. Szél Sándor, a kukorica főosztály vezetője előadásában az egyes hibridek koraiságának és a betakarításkori szemnedvességének a gazdaságos termesztésre gyakorolt hatását elemezte. A szegedi fajtakínálatban jelenleg 13 kukoricahibrid közül válogathatnak a termelők, a koraiak közül az idén a Sarolta, Csanád, Boglár és Szegedi 386, valamint a középérésű Kenéz viszi a prímet. Az idén 2 új fajtával, a GKT 288-cal és a Romániában elismert GKT 475-tel frissült fel a Gabonakutató választéka.
Tóth Szeles István