Nem mindennapi, szegedi kalászcsokor

Június közepén szinte minden napra esett legalább egy búzabemutató az országban. Helyenként ezt már kalászos bemutatóként lehetett emlegetni, ha mondjuk árpa, zab, rozs vagy tritikálé is akadt a fajtasorokban. A nemesítőházak a saját portájukon a saját portékájukat tették közszemlére, a nagygazdaságok regionális vagy helyi bemutatóikon az egymással konkuráló cégeket engedték egy gyékényen árulni.

   Egy a lényeg, így lehet saját szemmel, hiteles képet alkotni arról, hogy egy-egy fajta szárazságban, vagy esős időszakban villanja fel erényeit, vagy minden esetben elfogadhatót produkálva lehet róla megállapítani, hogy a megbízhatóság az értéke.

   Ezek a fórumok azok, ahol a fajtákon túl az agrotechnikai kérdések éppúgy szóba kerülnek, mint a közgazdaságiak, beleértve ebbe a piaci kilátásokat és az ezzel összefüggő aratáskori vagy épp jövő év eleji árakat.

   A Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos gabona bemutatóját és termesztési tanácskozását június 7-én, Szegeden tartotta meg. Az itt elhangzottak alapján azt is le lehetett szűrni, hogy mi az ami, nem mindennapi. Egyrészt a búzafajták közül a javító minőséget kiváló termőképességgel párosító, Dél-Alföldi Innovációs Díjjal kitüntetett GK Békés fajta került a csúcsra, ugyanis Magyarországon a legtöbb vetőmagot ebből szaporították. Másrészt 5 új szegedi búza (GK Berény, GK Hajnal, GK Körös, GK Rozi, GK Vitorlás) és 1 tritikálé (GK Szemes) fajta került be az amúgy is széles választékba. Azt is megtudhattuk, hogy kalászos annyit még soha nem termett Magyarországon mint a újdonságként bemutatott GK Szemes tritikálé, amely az MgSzH kisparcellás kísérletében 1 hektárra vetítve 13,1 tonna termést adott. A kuriózumok sorában említendő a szegedi tenyészkertben beállított és most bemutatott CORNET kísérlet, amelyben a Közép-Európában legelterjedtebb 18 osztrák, német, angol és francia búzafajta a szegedi (GK Kalász, GK Petur, GK Hunyad, GK Békés, GK Csongrád, GK Szala és GK Rába) fajtákkal veszi fel a küzdelmet egy nemzetközi szárazságtűrési versenyben.
Annak ellenére, hogy jelentős az európai fajtakonkurencia jelenléte, még mindig a búza az a szántóföldi kultúránk, aminek vetésterületében a hazai fajták részaránya a legmagasabb (75-80%). A magyar fajták fölényéhez a Szegeden és Táplánszentkereszten nemesített GK fajták is jelentősen hozzájárulnak. A korábban elismert, jelentős területen termesztett búzafajták közül a GK Csillag és a GK Fény kiemelkedő stressztűrő-képessége és rezisztenciális tulajdonságai révén, a GK Békés javító minősége és nagy termőképessége miatt, a GK Kalász kiváló alkalmazkodó-képessége és megbízható minősége végett továbbra is keresett és népszerű. A kenyérbúzák közül a GK Petur, a GK Szala, a GK Kapos és a GK Ati, a tésztabúzák közül a GK Bétadur sorolható azok közé a fajták közé, amelyek eddigi életteljesítményük révén már évek óta őrzik pozíciójukat az országos vetésterületben.

   A szakmai napon részt vett Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, valamint Nagy Attila az MNV Zrt. igazgatója is. A házigazda Szilágyi László ügyvezető igazgató mellett Bidló Gábor, a Budagabona Kft. ügyvezetője és Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is előadást tartott.
Bidló Gábor elmondta: irreális lenne, ha 30–35 ezer forintra esne vissza a búza tonnánkénti ára a mostani 55 ezerről. A legnagyobb dilemma az orosz helyzettel függ össze, nem tudni, hogy valóban olyan jó lesz-e a termés, mint amire számítanak. Ugyanis Oroszország nemrégiben feloldotta gabonaexport tilalmát, ezért Európa attól tart, hogy az onnan érkező nagy mennyiségű búza lenyomja az árakat. Az EU 27 tagállamában viszont rosszak a terméskilátások, Franciaországban aszály pusztít, vagyis Nyugat-Európában az a kérdés, csökkenhet-e még tovább a becsült mennyiség. Ha ezeket a tényezőket összerakjuk, akkor Magyarországon 55–60 ezer forintról indulhat az új termés tonnánkénti ára.

   Itthon közepes búzatermést, vagyis 900 ezer hektárral számolva 3 millió 150 ezer tonnát szállíthatnak a raktárakba. (1100 ezer hektáron vetettek ugyan, de mintegy 200 ezer hektár belvizes.) Magyarországról akár 1 millió tonna exportra is mehet a megszokott környékbeli piacokra: Boszniába, Olaszországba és Romániába.
Vancsura József kiemelte, hogy Magyarországon hosszútávon, kisebb ingadozásokkal azonos és meghatározó nagyságrend a gabona vetésterülete. Ezért nemzetgazdasági súlya van a versenyképesség javításának, stabilizálásának. Ehhez az kellene, hogy a kiszámíthatatlan ármozgásokat a termelők készletezéssel tudják némileg kordában tartani, hogy az értékesítést az optimális időszakra összpontosíthassák. Célszerű lenne az igényes piacokon is helytálló Pannon minőségből 1millió tonnát készletezni. A mostani alacsonyabb termésmennyiség és a finanszírozási lehetőségek ezt az idén még nem teszik lehetővé, de a későbbiek az első adandó alkalmat meg kell ragadni.
A GOSZ független fajta-összehasonlító kísérletei is hozzájárulhatnak, hogy például a hozzáférhető 132 búzafajtából valós értéke alapján választódjon ki az a tucatnyi, amelyik meghatározó a hazai vetésterületben. A Gabonakutató részéről Beke Béla ezt azzal egészítette ki, hogy ez a bizonyos 12 fajta adja napjainkban a vetések 54 százalékát, s 24 fajtából van bevetve a terület 84 százaléka.

   Szilágyi László, a Gabonakutató ügyvezető igazgatójának becslése szerint a hazai búza vetésterület közel 40 százalékát a Szegeden nemesített fajták adják. Kifejtette, hogy a fémzárolt vetőmagok használatának aránya Magyarországon a korábbi 60 százalékról 20 százalékra esett vissza. Pedig a bizonytalan eredetű vetőmagokból hektáronként mintegy 40 kilogrammal többre van szükség, a megtermelt búza mennyisége pedig 0,5-1,5 tonnával is kevesebb lehet. Számításai szerint azzal, ha a termőterület felén fémzárolt vetőmagot használnának, évente 10 milliárd forintos többletbevételhez juthatnának a hazai gazdálkodók. Azt se szabad elfelejteni, hogy ily módon az egyöntetű, jó minőségű, fajtaazonos, toxinmentes, magas beltartalmi értékű búza jó áron történő értékesítésére túlkínálatban is sokkal nagyobb az esély. Másrészt ennek haszna a hazai fajtanemesítés jobb finanszírozhatóságában is megjelenne.

   Ángyán József előadásában a biztonságos és környezettudatos élelmiszertermelésre tette a hangsúlyt, s az ehhez vezető elképzeléseket vázolta. Megemlítette, hogy azok a vizsgálatok, melyeket azóta végeztek, hogy az állam újra saját kézébe vette a vetőmagtételek minősítését, sorozatosan tárták föl a problémákat. Előfordult, hogy gm-szennyezett vetőmagot átcsomagoltak, ezért egyes tételeket vissza kellett tartani. Már akadt arra is példa, hogy gm-szennyezés miatt el kellett rendelni a már elvetett szója kitárcsázását. Hangsúlyozta, a hazai élelmiszer-előállítás biztonságát az teremtheti meg, ha az állam saját kézbe veszi a biológiai alapokat. A magyar mezőgazdaságnak a helyi igényekhez alkalmazkodó fajtákra van szüksége, ezért az őshonos Kárpát-medencei fajtákat megőrző génbankok mellett a kormányzat támogatja a nemesítést végző intézetek, így a szegedi Gabonakutató törekvéseit is a biológiai alapok megújításában.