Tavaszi dilemma: vetni kéne!

Megjelent a Magyar Mezőgazdaság című szaklap 2011. április 6-i számában

Az előző esztendő a belvizek és az elhúzódó betakarítás éve volt. Mostanra már 2011 első negyedévén is túl vagyunk, azonban a tavaszi munkák sokfelé elvégezhetetlenek vagy kilátástalanul csúsznak. Mit tehetünk most, miket ajánl ebben a helyzetben a szegedi gabonakutató?

Egyértelmű, hogy a gazdáknak és a gazdálkodást irányító szakembereknek sok feladata, ráadásul  nehezített körülmények között elvégzendő teendői vannak. Először is meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a belvíz sújtotta területeken termesztett kukoricától rekord termést nem várhatunk. Az okok többrétűek, közismertek.
A talajművelést nem lehetett idejében és jó minőségben elvégezni. Ennek termésre gyakorolt kedvezőtlen hatása elvitathatatlan. Elég csak Nagy János, Birkás Márta és Szieberth Dénes idevágó kutatási eredményeire gondolnunk.
    A tavaszi alapművelés az őszi szántáshoz viszonyítva általában jelentős mennyiségű terméscsökkenést okoz. A terméscsökkenés mértékét a talaj kötöttsége határozza meg. Az adatok szerint a legnagyobb arányú terméscsökkenést az agyag talajon tapasztalhattuk.

Számoljunk az alternatív felhasználással Igaz az a népi bölcsesség, hogy a legrosszabb minőségű őszi szántás esetén is több termést várhatunk, mint a legjobb minőségű tavaszi alapozó talajműveléstől. De mit tegyünk, ha a talajunkat csak tavasszal tudjuk művelni?

A mostani túlnedvesedett viszonyok között inkább várjuk meg, hogy a talaj teherhordó képessége elfogadható legyen, mert ezzel csökkenteni tudjuk a taposási kár miatti talajtömörödést. Most igazán érdekünkben áll, hogy gépkapcsolással vagy kombinált talajművelő gépek alkalmazásával csökkentsük a műveletek számát. A műtrágyát pedig ne a vetés előtt juttassuk ki, hanem a vetéssel egy menetben vagy a tenyészidőben.
    A Gabonakutató javaslatait a lassan felmelegedő Tisza-menti réti öntéstalajon 2010-ben végzett vetésidő-kísérlet adatai alapján fogalmaztuk meg. A 2010-es év átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb időjárása olyan körülményeket okozott, illetve olyan tapasztalatokat szolgáltatott, amelyekre a kukorica vetésénél a belvízzel sújtott területeken 2011-ben is figyelemmel kell lennünk.
    Továbbá arra is gondolnunk kell, hogy későn vetett kukorica növényállománya folyamatosan rövidülő nappalok fényviszonyai miatt napról-napra kevesebb megvilágítást kap. Ez az emberi akarattól függetlenül érvényesülő természeti tényező csökkenti az asszimiláták képződését, melynek következtében a növényállomány kevesebb szárazanyagot termel. Ez az, ami a szemkitelítődés folyamán meghatározza a hektáronkénti termés mennyiségét.
    A vetésidő kísérletek eredményei rámutatnak arra, hogy kísérleti körülményeinkhez hasonló talajadottságok esetén az április első harmadában (04. 08-10.) végzett vetés nem javasolt. Az optimális vetésidőhöz (04. 15-20.) viszonyítva a megkésett (05. 01-03.), illetve a túl kései (05. 10-12.) vetés káros, mert növeli a betakarításkori szemnedvességet és csökkenti  
a hektáronkénti termést.
Nem igazolódott az a korábbi feltételezésünk, hogy (kísérletünkben) a megkésett és a kései vetés a középérésű (FAO 300-as) hibridek betakarításkori szemnedvességét nagyobb értékekkel növelné, illetve hogy a termésüket nagyobb mennyiséggel csökkentette volna, mint a rövid tenyészidejű (FAO 200) hibridekét.
    A kísérleti eredmények és az üzemi tapasztalatok alapján - átlagos őszi időjárást feltételezve - a belvizes területekre érvényesíthető tenyészidő kiválasztáshoz több dolgot is javasolunk. Megkésett vetés esetén választani lehet FAO 200 és a jó vízleadású FAO 300-as hibridekből, vállalva azt a kockázatot is, hogy kevésbé kedvező őszi időjárás esetén a FAO 300-as hibridek betakarításakor a tervezettnél magasabb szemnedvességű termést kell szárítani. Kései vetésnél válasszuk a FAO 200-as rövid tenyészidejű hibrideket. Ez esetben is számolni kell az optimális vetésidőhöz képest kisebb mennyiségű, de magasabb nedvességtartalmú terméssel. A túl kései, a május közepénél későbbi vetéshez csak a FAO 200-as hibrideket ajánljuk. Ilyenkor gondolnunk kell arra is, hogy a termést szemesként nem tudjuk betakarítani. Szem-csutka keverékből elképzelhető szilázs készítése, a roppantott szem nedvesen tárolható, vagy az egész növény betakarításával szilázs készíthető. Ne feledkezzünk meg az egyre divatosabb alternatíváról, a kukorica biogáz alapanyagként való felhasználásáról sem.

Tápanyag-pótlás és növényvédelem

A tápanyag-ellátást körültekintőbben kell végrehajtanunk. A belvízzel sújtott területeken a talaj rossz teherhordó képessége miatt vetés előtti műtrágyázással nem célszerű tömörítő hatású taposási kárt okozni. Arra is gondolnunk kell, hogy a levegőtlenség miatt ezeken a talajokon a szakszerű műtrágyázás ellenére relatív tápanyaghiány jelentkezhet, a szakszerű műtrágyázás ellenére.
    A káros hatások megelőzése érdekében a tápanyag kijuttatását egymáshoz tartozóan két módon javasoljuk: vagy a vetéssel egy menetben 15:15:15%-os NPK komplex műtrágyát vagy a tenyészidőben mono N-műtrágyát.
A vetéssel egy menetben azért kell komplex műtrágyát kiadni, hogy a káros nitrogén hatást elkerüljük. A nitrogén a talajban a növény által felvehető formában „odafolyik” a kukorica gyökeréhez, de a foszfor a talajban a nitrogénhez viszonyítva rosszabbul mozog. Ezért abból csak azt tudja felvenni a növény, amit a növekvő gyökere elér.
    A növény nem csak azért sárgul vagy lilul, mert fázik, hanem azért is, mert nitrogén „mérgezésben” szenved. Ennek megelőzése céljából azzal javítható a foszforellátása, ha azt a növény gyökeréhez közel helyezzük el. A tenyészidőben tápkultivátorozással kijuttatott nitrogén hatóanyaggal a kukorica növény intenzív növekedési szakaszának nitrogén igénye elégíthető ki.
    A belvízzel sújtott területeken kicsi a valószínűsége, hogy biológiailag beérett, rögmentes magágyat és vegyszerágyat tudjunk készíteni. A szegedi kísérleti eredményeink alapján e területeken a korai posztemergens permetezést javasoljuk. Ez a munka a kukorica 2-3 leveles koráig elvégezhető. Olyan kombinált herbiciddel, illetve tankkeverék formájában készített herbicid kombinációval lehet végrehajtani, amely a posztemergens- és a tartamhatású hatóanyagot egyaránt tartalmazza.
    A korai posztemergens permetezés időszakára nagy valószínűséggel javulnak a vegyszeres gyomirtás sikerességét biztosító feltételek. Kikelnek azok a gyomok, amelyeket a posztemergens hatóanyagok el fognak pusztítani, ezért a tartamhatású herbicideket gyommentes felületre permetezhetjük. Az időjárás „talajművelő” hatására jobb lesz a vegyszerágy minősége: csökken a felület rögössége, s ezzel biztosabbá válik a tartamhatású herbicidek gyomok kelését megakadályozó hatása.
    A sikeres gyomirtás fontos feltétele, hogy a herbicid hatóanyagokat a gyomflóra ismeretében válasszuk meg. A 2010. évi kísérletünk eredménye csapadékos időben született, olyan helyzetben, mint ezen a tavaszon is vagyunk. A kísérleti területünk gyomflórájának megfelelően megválasztott herbicidek parcelláin a preemergens permetezésnél 39%-kal, a korai posztemergens permetezésnél 36%-kal, a posztemergens permetezésnél 66%-kal volt kisebb a gyomborítottság, mint a rosszul megválasztott herbicidek parcelláin. A gyomflórának megfelelően megválasztott herbicidek parcelláin hektáronként a preemergens permetezésnél 1,1 tonnával, a korai posztemergens permetezésnél 1,2 tonnával, a posztemergens permetezésnél 1,5 tonnával kaptunk több termést, mint a rosszul megválasztott herbicidek parcelláin. A gyomflórához igazított herbicidválasztás elsődlegesen szaktudás és nem pedig többletköltség kérdése, amely hektáronként 1,1-1,5 t terméstöbbletet eredményezhet.

 

 

Visszatérés a FAO 300-asokhoz

A kukorica termesztés költségtényezői között vezető helyen van a szárítás költsége. Aszályos években gyakori, hogy még a hosszabb tenyészidejű hibridek termését sem kell sokat szárítani. Persze a termés sem nagy, tehát az ilyen típusú szemnedvesség csökkenésnek senki nem örül. Ez legfeljebb csak bizonyos kárpótlás a természet részéről az elvesztegetett termésért.  De a 2010-es év a másik irányú szélsőség valóságát mutatta meg.
    A 70-es években, amikor először hivatalosan a tenyészidő hosszát egy meghatározott szemnedvességhez kötöttük, akkor a 30%-os szemnedvesség volt a realitás. Később ez 28%-ra csökkent, de ma ehhez viszonyítva is sokkal jobb a helyzet. Termesztett hibridjeink tenyészidejüktől függően, közelítenek a 20-25 % betakarításkori szemnedvességhez.
    A tenyészidővel kapcsolatban érdekes felidézni, hogy a nemesített fajták termesztése idején, az 1960-as éveket megelőzően Magyarországon a FAO 300 éréscsoport volt a jellemző. A hibridek bevezetése a FAO 500-600 tenyészidő általánossá válását eredményezte. Később, a 70-es évektől fokozatosan rövidül a tenyészidő, napjainkban pedig újra egyértelművé vált, hogy a FAO 300 éréscsoportba tartozó hibridek termesztése a leggazdaságosabb.
    Ez azt jelenti, hogy a FAO 300-as hibridek olyan termőképességgel rendelkeznek, amellyel a termelők elégedettek. A szemtermés szárítására fordított költség átlagos évben is kezelhetőnek tűnik. Az energia árak azonban folyamatosan növekednek: ami tegnap még elfogadható ár volt, ma már veszteségbe sodor. A kukoricanemesítő pedig nem tehet mást, mint hogy a termőképesség megőrzése mellett fokozatosan csökkenti a tenyészidőt, a szem vízleadását pedig javítja.
    A termőképesség javításában és a szemnedvesség csökkentésében az első nagy áttörés a növény egyes fejlődési szakaszainak módosításával történt. Nagyon rövid idő alatt népszerűek lettek a később virágzó, de gyors szemkitelítődéssel valamint a gyors vízleadással jellemezhető hibridek. A későbbi virágzással több fotoszintetikus termék keletkezik, ami a nagyobb termés forrása.  
    A gyors szemtelítődés és az ütemes vízvesztés eredményeként pedig a későbbi virágzás ellenére nem hosszabbodott, hanem rövidült a tenyészidő. Először még nagy különbség volt az egyes hibridek között a vízleadó képességben. Mára már a fajtakísérletek azt bizonyítják, hogy éréscsoporton belül a hibridek között szinte néhány tized százalék az eltérés. Ez a tény azt is sugallja, hogy a további szemnedvesség-csökkentéshez nem elegendő a jó vízleadás. Az tenyészidő-rövidítéssel is jár, remélhetően csak kis mértékben a termőképesség rovására. A 20% alatti betakarításkori szemnedvesség még átlagos időjárásnál sem elérhetetlen. Az újabb hibridek ezt még általánosabb gyakorlattá tehetik.

Rapszódikus időjárás, rapszódikus kereslet

A tenyészidő termőképesség összefüggés a természet örök törvénye, azonban ez a törvény is csak bizonyos feltételek esetén működik. Augusztusi aszályban hiába várnánk, hogy a hosszabb tenyészidejű hibrid többet teremjen, ha a szemtelítődéskor nincs elegendő nedvesség. Az aszályos év után a szárazságtűrő hibridet keresik. Az már a természet iróniája, hogy a következő évben nem lesz szárazság.
    Ha a Kárpát medence időjárása szinte évenként az egyik végletből a másikba esik, meg kell tanulnunk alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Olyan hibridválasztékot kell összeállítani, amely a szélsőségek ellenére aránylag egyenletes termésszintet garantál. Nem adhatjuk fel a termőképességet azért, mert a kedvező éveket nem tudjuk kihasználni. A kedvezőtlen időjárás hatását pedig hibridjeink, mai divatos szóval élve, stressztűrő képességének javításával lehet bizonyos mértékig mérsékelni.  A tenyészidőt illetően pedig csak egy út látszik járhatónak: a termőképesség őrzése mellett a tenyészidő folyamatos rövidítése.
A vetésváltás, a végtelenségig növekvő szárítási költség, a lehető minél korábbi betakarítás pedig nem új dolgok, csak pénzügyileg más megvilágításba kerülnek.
    Ha a szegedi hibrid ajánlatot nézzük, akkor azt kell hangsúlyozni, hogy abban az igen korai, korai hibridek aránya volt a nagyobb. A korai hibridjeinket sikerrel termesztették már a ’70-es években is. Ma is ez a tendencia érvényesül. A ’90-es években elismert  Bellát, a ma is népszerű Szegedi TC 367–et új, kiváló teljesítményű hibridek követték: SZE 269, Sarolta, Szegedi SC 352, GK Boglár, stb. FAO 400-as hibridünk, a Kenéz is az éréscsoport elején van, esetenként jobb vízleadással, mint egy-két FAO 300-as hibrid. A hosszabb tenyészidejű hibridjeink elsősorban siló termesztésére alkalmasak, bár kedvező ősz esetén azok kiváló szemes kukoricának számítanak. Külön érdekesség, hogy néhány hibridünk a határainkon túl is bizonyított: a Sarolta a FÁK országokban, a Kenéz pedig Iránban nyerte meg a termelők tetszését.
    A Szegedi TC 259, amely Magyarországon jelenleg a legkorábbi államilag elismert hibridek egyike, a másod és késői vetések meghatározója.

A Gabonakutató 2011-es ajánlata

A soha nem tapasztalt csapadékos időjárás, a vízzel telített talajok miatt biztos, hogy a termelők is átalakítják a hibridösszetételüket. Mindenki a korai, igen korai hibridek felé fordult, hiszen még most sem tudható pontosan, hogy a kukoricát sikerül-e optimális időben elvetni. Az előző év megkésett betakarítása és a betakarításkori nagy szemnedvesség tartalom is megfontolt választásra készteti a piaci szereplőket. Mindezen kérdésekre választ kínál a Gabonakutató Kft. korai hibrid választéka.
    A leginkább keresett Sarolta lehet a válasz ezekre a problémákra, hiszen FAO 290-es hibrid, és jól tűri a korai vetést is. Tenyészidejéhez képest termése kiemelkedő. Idejében vetve, betakarítása után bőven marad idő a talajmunkákra a kalászosok vetése előtt. A Saroltát sikerrel termesztik Oroszországban és Szlovéniában is. Utóbbi országban a biogáz előállításban játszik fontos szerepet. Ottani mérések szerint a gázkihozatala jelentősen meghaladja az átlagot.
    A korai csoportban a Szegedi SC 352 már évek ótafavorit, hiszen intenzív technológia mellett az elérhető termése bármely hibriddel versenyképes. Vízleadása a FAO 300-as csoportban kiemelkedő.

Ebben az éréscsoportban az egyik legújabb ajánlatunk a GK Boglár. Ezt a hibridet azoknak a termelőknek ajánljuk, akik az átlagosnál jobb körülmények között gazdálkodnak. Gyorsan induló, a tápanyagokat kiválóan hasznosító, kiugróan nagy termésre képes hibrid. Szlovákiában az egyik legkeresettebb fajtává vált az elmúlt két év alatt.
Kínálatunkban ettől az évtől szerepel a Szegedi 386-os kukorica, melynek rendkívül jó a kezdeti fejlődési erélye. Szárszilárdsága és alkalmazkodó képessége rövid idő alatt a kedvelt hibridek sorába emelte. Korai siló termesztésre is alkalmas, ami ebben az évben fontos értékmérő tulajdonság.
    A 2011-es év slágere a GK Csanád, amely kimagaslóan jól teljesített tavaly. Az idei kínálatunk legjobb ár-érték arányú kukoricája, mely vízleadása révén is az egyik legjobb megoldás az ez évben felvetődő gondokra.
A Kenéz már évek óta bizonyít hazánkban és határainkon túl is. A FAO 400-as csoport legelején érik. Termése és kiváló vízleadása révén - figyelembe véve a szárítási költségeket - 2010-ben az egyik legnagyobb nettó jövedelmet biztosította a termelők számára.
    Az intenzív silót termelőknek ajánlhatjuk a kiváló beltartalmi paraméterű Szegedi 521-et. Eltérő évjáratokban is jól teljesített. A csőaránya kiemelkedő, ezáltal a szilázs minősége a legjobb tehenészetek takarmány ellátására is alkalmas.
    Kijelenthetjük: ha valakinek gondja adódik 2011 tavaszán (nyár elején?) a kukorica vetésével, nyugodtan fordulhat a szegedi Gabonakutatóhoz.
Dr. Széll Endre, Dr. Széll Sándor, Virágné Pintér Gabriella.